Gyógyítható szívinfarktus?

Egy új, hidrogél névre keresztelt anyag infarktuson átesett betegek elhalt szívizmába fecskendezve segíthet a regenerációs folyamatok elindításában, ezzel javítva a szív teljesítményét és a beteg későbbi kilátásait.

A San Diego-ban található University of California biotechnológusai egy állatkísérleten alapuló tanulmányban bemutatták, hogy egy új, injekciós formában beadható hidrogél képes a szívinfarktusból származó károsodás csökkentésére és a regenerációs folyamat megindítására. Az anyag segítségével a szívizomban új myocardium és érrendszer képes létrejönni, majd ez a szövet később az egészségeshez hasonló kontraktilis funkcionalitással rendelkezik, javítva a szív pumpafunkcióját, a kamrák volumenét és a globális falmozgásokat egyaránt.

A kutatók eredményeiket először a Science Tranlational Medicine-ben jelentették meg februárban ⁽¹⁾, a felismerések pedig készen állnak arra, hogy Európában még idén klinikai tanulmányok keretében kerüljenek gyakorlati kipróbálásra.

Az Amerikai Egyesült Államok területén évente 785 000 új szívinfarktusos epizód történik. Jelenleg nem rendelkezünk a napi gyakorlatban hatékonyan használható módszerrel, mely képes lenne a kiesett szívizomsejtek működésének pótlására. A kutatás vezetője, Karen Christman professzor kiemeli, hogy az új eljárást nem igényel sem műtétet, sem általános anesztéziát.

A gél coronarographiak végzéséhez hasonlatos katéteren keresztül kerül beadásra, mely a sérült szövetben egyfajta állványként funkcionál, jelenlétével serkentve az új sejtek növekedését és a sejtregenerációt. Mivel a gél sertésből származó szívizomból kerül izolálásra, a károsodott szívizom pozitívan reagál az anyagra, nem pedig immunfolyamatok láncolatával - ezzel egy ideális környezetet teremtődik a szöveti újraépüléshez.

A hidrogél egészen pontosan kardiális kötőszövetből készül, melyet szívizomból nyernek egy tisztítási folyamat után. A következő lépésben az anyagot fagyasztva szárítják, ezután pedig finom porrá őrlik. Ez a por a későbbiekben egy folyadékban lesz feloldva, ami könnyed injektálhatóságot tesz lehetővé. A beadott szer a testhőmérsékleten félig szilárd, porózus gél állapotot vesz fel, ezzel biztosítva a celluláris folyamatokhoz szükséges felszínt.

A hidrogél biokompatibilitása sem okozott idáig problémát, a kísérletek nem számolnak be egyetlen mellékhatásról sem. A kezelt állatok szervezetében nem zajlott le gyulladásos reakció, nem volt laesio és az arrhytmiára való hajlam sem vált fokozottabbá. Az anyag biztonságosságát vizsgáló szakemberek további teszteket végeztek humán vérmintákon, és úgy találták, hogy a hidrogél nem változtat a vér alvadási képességén. Ez a felismerés is abba az irányba mutat, hogy a szer képes lehet kompatibilitása okán emberi használatra is.

Christman professzor a felismerést kiemelten fontosnak tartja, mivel napjainkban egyre több ember esik át infarktuson, mely a későbbiekben szívelégtelenségig vezethet. A tanulmány adatai szerint a hidrogél növeli a szívizom tömegét, a hegszövet mennyisége pedig csökken hatására az érintett régiókban, mely segíthet a szívelégtelenség megelőzésében. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy egy új és hatékony minimál invazív eljárás születhet, mely az infarktusos betegek túlélési esélyeit javíthatja a jövőben. 

ScienceDaily, 2013. február 20.